Gondoltam így a hónap közepén újra bejelentkezem egy helyzetjelentéssel a fantasy hónappal kapcsolatban, mert annak ellenére, hogy elkaptam egy heveny olvasási és alkotói válságot, mégis a bingóra tervezett könyveimmel haladtam a legtöbbet, annak ellenére, hogy azért lenne sok más fontosabb dolgom is. Hupsz.
Mindegy, így alakult, bővebben majd a hó végi összegzőben kifejtem, mik történtek/történnek éppen. De térjünk is rá a könyvekre, amiket eddig olvastam.
Soha nem gondoltam volna, hogy van könyv, ami ennyire durván bele fog tudni mászni a fejembe. Hát, Tara Westovernek sikerült. Annyira, hogy olvasás előtt, közben és után is olyan sebességgel pörgött az agyam, hogy attól féltem, kiszakad a helyéről.
Fogalmam sincs, hogy álljak ehhez a történethez. Nem tudom, hogy utálni akarom-e inkább, vagy szeretni.
Ez a kötet ledöbbentett, megborzongatott, elborzasztott és elkeserített, de mindenekelőtt a végére nyújtott egy halvány reménysugarat is.
Minden általam követett külföldi booktuber istenítette ezt a könyvet. Nekem valahogy mégsem adta a várt hatást, elmaradt a wow-faktor. Kivéve, ha marketingfogásként, vagy ifjúsági regényként nézem a könyvet, mert akkor viszont csillagos ötös jár neki.
Ilyenkor nem tudom, hogy az én ízlésemmel van-e a baj, vagy másoké nagyon furcsa, esetleg szimplán csak nem nekem való a krimi, mint műfaj. Mostanában kezdek rájönni, hogy valószínűleg ez a helyzet...
