Megjött a kedvem a booktag/kihívás posztokhoz, úgyhogy megint elhoztam egyet, ami bár a booktuberek között népszerűbb és talán egyszerűbben kivitelezhető, nem akartam kimaradni én sem a buliból.
De ne aggódjatok, nem könnyítettem meg magamnak a dolgomat!
Mivel tudtam, hogy ez a kötet Leiner Laura első regénye, amit 19 évesen írt unalmában, nem állítottam nagy elvárásokat a regény elé. És milyen jól tettem!
Ez korántsem egy Laurától megszokott slice-of-life, megnyugtató, együltő-helyemben-kiolvasom sztori volt ugyanis. A tökéletestől pedig annyira messze volt, mint a Föld a Jupitertől. De minél tovább haladtam, annál inkább kezdtem meglátni benne azt a jól megszokott, poénos, laza stílust, ami az írónőt ma jellemzi. Hiszen minden hibájával együtt ez a könyv nem is akar több lenni, mint ami. Egy első szárnypróbálgatás a barátságról, nyárról, szerelemről és fiatalságról.
Bár a blog maga csak novemberben indult, az évet mégis meghatározták az olvasás és az ahhoz köthető élményeim, így mindenképpen szerettem volna egy évértékelőt írni. Így Ti is láthatjátok, mi minden történt velem ebben az évben. Mert annak ellenére, hogy nem sokszor hagytam el a lakást, mégis volt itt izgalom és kaland – elvégre egy olvasó ember száz meg száz univerzumot megjárhat, akár csak 365 nap alatt.
Továbbá ebben a bejegyzésben írok a 2021-es tervekről is, főleg, ami a blogot illeti. Szóval, ha csak az érdekel, görgess bátran lejjebb!
Sokat gondolkoztam és nézegettem a netes platformokon, ugyanis szerettem volna egy igazi, bekuckózós, karácsonyi hangulatú booktag-et hozni Nektek így az ünnepre. De a sok lehetőség között szinte elvesztem, rengeteg féle posztot találtam, sajnos közülük nagyon sok hasonló volt számomra.
Rájöttem, hogy ha át szeretnék adni egy kicsit is abból a hangulatból, ami engem az ünnepekkor átjár, akkor meg kell mutatnom pár dolgot, amit mi a családommal hagyományként csinálunk, vagy átélünk december végén.
Szóval írtam egy saját könyves taget, az egyes pontok így egy kicsit specifikusabbak.
Sajnos ez a hónap nem sikerült annyira jól sem olvasás, sem a mindennapok szempontjából, mint ahogy én azt szerettem volna, de hát tudjuk, hogy „Ember tervez, Isten végez.”, ugye...
Úgyhogy lássuk, hogyan alakult ez a hónapom.
Ma, ahogy az már a címből is kiderül, egy könyves taget hoztam, ami a két legnagyobb „függőségemet” vegyíti, méghozzá a kávét és az olvasást.
Nincs is jobb annál, mintha az ember egy hideg, esős őszi napon bekuckózhat az ablak, vagy egy kályha mellé egy szuper könyvvel egy forró, gőzölgő, habos kávé, vagy kakaó társaságában. Legalábbis nekem ez a tipikus, kedvenc őszi tevékenységem, persze nem maradhatnak el a kiadós séták sem, ha friss és naposabb az idő.
Ennek a tevékenységemnek hódol ez a booktag is.
Az ötletre a pinteresten bukkantam rá, ami a This splendid shambles nevű oldalra kalauzolt el. Angolról pedig szerény személyem fordította magyarra a tageket, amiket itt olvashattok:
