hétfő, február 01, 2021

Januári könyvkupac


A január olvasás szempontjából meglepően produktívra sikeredett, aminek elképesztően örülök, mert a mentális egészségem ehhez képest mélyrepülésben volt és van. Szóval legalább az olvasásban volt egy kis sikerélményem. (Bár ahogyan majd látni lehet lejjebb, a januári kötetek nem éppen segítettek abban, hogy jobban érezzem magam.) Összességében pozitívnak tartom ezeket a hó végi összegzéseket, mert mindig rájövök, mennyire is várom a következő hónapot és hogy mit fog hozni magával. 


Először nézzük pár mondatban, hogy mik is történtek velem januárban. 

Betöltöttem a 21-et, ennek örömére pedig egy bejegyzést is írtam. 

Megbeszéltük Rékával a Könyvfikuszról, hogy szuper lenne együtt is olvasni néha, ennek örömére be is iktattunk mindjárt 2 (vagy 3, attól függ honnan nézzük) kötetet, amiket aztán jól ki is beszéltünk. Nagyon örülök, hogy ez a régi barátság újra feléledt, mert nagyon hiányzott, hogy könyvekről beszélgessünk valakivel, aki hasonlóan rajongó-típus, mint én. 

Elstartolt a „Mit tanul egy könyvmoly?” miniprojekt is, amire nagyon büszke vagyok és elképesztően örülök, hogy ennyi embert megtalált (és talán néhánynak tényleg segített is).

Megtartottam az első tematikus hónapot, amit a Holokausztnak szenteltem. Én sokat tanultam ezekből az olvasmányokból, remélem nektek is át tudtam adni belőle egy kicsit. 

Közben a tárgyaim kb. feléből le is vizsgáztam, a többi átcsúszott február-márciusra, amit egyáltalán nem bánok, hiszen így nem egy hét alatt zúdult rám az összes stressz. Ráadásul nálunk a február hivatalosan végig szünet, így mindenképp lesz időm megtervezni a tavaszi szemesztert, tanulni és pihenni is. Sajnos a bezártság egyre inkább kezd megviselni, úgy érzem, hogy egy évig bírtam, de innentől nagyon nehéz lesz. Főleg, ha beköszönt majd a tavasz. Hiányoznak a barátaim és a szaktársaim, meg a mindennapi metrózás-villamosozás az egyetemre. Persze pozitívuma is van az otthoni vizsgaidőszaknak, hiszen sokkal könnyebbek ezek az „open-book” tesztek, mint az egyetemen írtak. 

A páromtól megkésett karácsonyi ajándékként megkaptam az új telefonomat, amit imádok, mert gyönyörű fotókat lehet vele csinálni! Remélem, hogy ezentúl jobb minőségű képeket tudok majd készíteni a blogra is. 

Illetve minden nap volt egy kis mosoly-negyedóra. Akkor is, ha nagyon sebezhetőnek éreztem magam. Ugyanis Zsófi az OlvaZsófi csatornáról a fejébe vette, hogy január minden napján videót készít nekünk. Az újévlog amellett, hogy biztosan rengeteg munkát és energiát igényelt, nagyon színvonalas, vicces, sokszínű és érdekes is lett. Minden könyvmolynak szeretettel ajánlom! 

 

A hónapom számokban: 

2038 oldal

3 ekönyv

2 graphic-novel

2 memoár

2 angol nyelvű olvasás

 

Januári kedvencem: The Toymakers


forrás: moly.hu

A vizsgaidőszak mellett álmomban sem gondoltam, hogy hat kötetet is el fogok tudni olvasni, ezért pedig büszke vagyok magamra. Akkor is, ha az aktuális olvasmányom megint átcsúszik februárra, ahogyan a decemberi utolsó könyv is tette. Akkor is, ha ebből kettő képregény. 

Persepolis köteteket egyáltalán nem terveztem be, nem is igazán tudtam róluk, de egy kihívás miatt mégis az elolvasásuk mellett döntöttem. Az első rész engem sokkal jobban megragadott a másodiknál, de mindenképpen érdemes volt őket olvasnom, hiszen erről a kultúráról szinte semmit sem tudtam eddig. 

A holokauszt-olvasmányaimra is büszke vagyok, de nem vidítottak fel különösebben, amikor szükségem lett volna rá. Azért örülök, hogy teljesítettem a magammal szemben állított elvárást, hiszen igazából csak ezt a két könyvet és a januári könyvklubos kötetet terveztem be előre. 

És ha már Booktube Könyvklub: a mostani téma az újrakezdés volt és habár eddig soha nem hallottam Tara Westover nevét, azonnal megfogott a könyve fülszövege. Talán megéreztem, hogy mennyire rezonálni fog bennem ez a memoár, talán nem. Így, pár hét távlatából még mindig nem tudom, hogy hálás vagyok-e az olvasásáért, vagy csak megkönnyebbültem, hogy túl vagyok rajta. Az biztos, hogy nem jelölhetem kedvencemnek, mert borzalmas volt olvasni. De ha összeszedem a bátorságot, elhozom Nektek az értékelőt, amit az után írtam, hogy letettem a könyvet. 

Egyszóval nem volt könnyű menet ez a hónap sem, a Toymakers mégis maradandó élményt adott az egész keszekusza január elején. Nagyon szerettem minden kis hibájával, őszinteségével és csipet mágiájával együtt.

 

A teljes olvasmánylistám: 

Robert Dinsdale: The Toymakers

Marjene Satrapi: Persepolis – The story of a childhood

Marjene Satrapi: Persepolis – The story of a return

Markus Zusak: The book thief

Leon Leyson: A lehetetlen valóra vált 

Tara Westover: A tanult lány


 • • •

 

Habár megfogadtam, hogy nem veszek könyvet egy darabig (egészen pontosan augusztusig), azt nem mondtam, hogy nem fogok könyveket vadászni. Szóval a helyzet az, hogy tényleg nem költöttem könyvekre egy centet sem. Viszont mégis gazdagodott a könyvtáram újabb öt kötettel januárban. (A willhaben NAGYON jó hely. Higgyétek el.) 



Leiner Laura: Bízz bennem! 

Újabb szuper ajándék Anyutól, ezúttal a szülinapomra. Alig várom, hogy olvashassam, Leiner Laurában eddig csak egyszer csalódtam, akkor sem hatalmasat. Az Iskolák versenyét pedig imádtam eddig is. 

 

Nina George: Das Lavendelzimmer

Graeme Simsion: The Rosie Project (igen, ez Andi lelkén szárad)

John Green: The fault in our stars

Adam Silvera: They both die at the end

Ezeket pedig megint a willhabennek köszönhetem. A legtöbb ilyen kötet egyébként teljesen hibátlan állapotban érkezik a polcomra, egyszer-kétszer olvasott, megunt könyvek, amiket én jó szívvel mentek meg. 

 

• • •


Egy kicsit jó lesz már pihenni februárban, bár azért átcsúszott néhány egyetemi teendő. Mindenképpen szeretnék időt szakítani a könyvekre és a mentális egészségem feljavítására, mert nagyon nem tetszik az az út, amin éppen megyek előre. Illetve Zsófi szuper kihívásán is teljes mellszélességgel részt fogok venni (erről a terveim szerint a héten ki fog kerülni egy bejegyzés) és a Booktube Könyvklub havi témáját is kíváncsian várom! 

 

Nektek hogy telt az első hónap 2021-ben? Miket olvastatok? 

 

Szeretettel: OlvasóBari


2 megjegyzés:

  1. Ez a fránya willhaben... Egyszerűen muszáj örökbe fogadni a könyveket róla 😅
    Én is nagyon örülök a közös olvasásoknak, és már alig várom, hogy nekikezdjünk az ehaviaknak is ☺️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát a willhaben már csak ilyen :D
      Én is várom! :3

      Törlés